A farsang szó hallatán szinte mindenki az álarcosbálokra, a táncos mulatságokra és a jelmezes felvonulások színes kavalkádjára gondol. Azt viszont kevesen tudjuk, pontosan mit ünneplünk farsangkor?

De mikor kezdődik és meddig tart farsang időszaka?

A farsang évszázadok óta tartó, évenként ismétlődő ünnepsorozat, amely a vízkereszt napjától (január 6.) a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt kezdetéig tart.

Már a 15. századból is találtak feljegyzéseket a kutatók arról, hogy bizonyos időszakokban az emberek álarcokat viseltek és állatok alakját öltötték magukra. Egy 17. századbeli ismeretlen szerzőjű krónika a következőképpen vélekedik a farsangról: olyan ünnep ez, amikor az emberi bolondságok elementáris erővel törnek elő. S úgy tetszik, mintha az emberek szégyellnék kicsapongásaikat, ezért rejtik el ábrázatukat álorca alá.

A farsangi népszokások is a tavasz közeledtét jelzik. A kormozás, a busójárás, a téltemetés mind mind a tél mint gonosz elűzését jelképezték. A falusi emberek felöltöztettek egy szalmabábut, és sok tréfa és móka közepette elégették. Voltak olyan települések, ahol a tél és a tavasz küzdelmét jelmezekbe bújt szereplők játszották el. Ezekben a szimbolikus viadalokban természetesen mindig a tavasz került ki győztesen, a tél pedig szégyenében elbujdosott.

A farsangi időszak végén a maskarába bújt emberek házról házra jártak, adományokat gyűjtöttek és köszöntőket mondtak. Annak, hogy régen a legtöbb lakodalom is erre az időszaka esett, az volt az oka, hogy különös kapcsolatot képzeltek az ifjú pár és az ébredő természet között. 

Farsangi fánk erdete

Egyik történet egy párizsi bálra vezethető vissza, amikor az álruhában táncoló Marie Antoinette megízlelte a mézeskalácsosok által készített egyszerű paraszti fánkot, majd megvette a mézeskalácsos egész kosarát. Elmondatta magának a receptjét is, megtanította rá cukrászát és a fánk a francia királyi udvar ünnepi fogása lett.

Egy másik forrás szerint a fánk története Bécsben kezdődött. Amikor egy Krapfen nevű pék meghalt, a felesége vette át a pékség vezetését. Egy napon a kenyér nem készült el idejében. A vásárlók egyre türelmetlenebbek lettek. A pékné kijött a sodrából és egy darab kenyértésztát valakinek a fejéhez akart vágni. A célt elvétette és a tészta a kályhán lévő forró zsírral teli lábosba pottyant, amely pár perc alatt aranybarnára sült.

(Forrás: mimicsoda.hu)