Kormos István: Ficánka játszik

Ficánka fekete kicsi macska,
Mindig örül, ha játszhat.
Pofonra áll az a puha mancsa,
s nem nyávog ő, csak nyivorászgat.


Szemüveg kéne: rövidet lát,
no meg egy csöppet kancsal.
Az ágy szemében fura hegyhát,
megmássza hát ez a cica-angyal.


Egeret, majmot odaképzel,
van ott bölény, hold, csuda vekker,
szekrény és tolldísz s teli mézzel
kanál is – nyalja vagy ezerszer.


Hogyha betéved a szobába,
fejtetőn zsizseg ott minden.
Mondják neked még: „Te Ficánka!
Hordd el az irhád innen!”


Ficánka fekete kicsi macska,
ezután szelíden játszik.
Cirókál négy csöpp puha mancsa,
s dorombol és nem nyivorászik.