Volt egy krétadarabom,
Éva adta, a hugom.

Megfaragtam: feje lett,
pici lába, keze lett,
minden este ráfaragtam,
hadd legyen csak egyre szebb,
míg egy este szétesett,
és azóta olyan krétát
semmi áron nem lelek.

Faggatom is mindig Évát:
mikor szerzel újra krétát?