Lévay Ágnes: Vidám őszi dal

Vége a nyárnak, de
én sose bánom:
érik az alma, a
körte a fákon,
koppan a dió, mikor
lepotyog az ágról,
édes a levegő a
szőlő illatától!
Gesztenye huppan a
sárguló fűre:
fényes a belseje,
külseje tüske,
készül ezerféle
gesztenyebábu,
pókhasú, kerekfejű,
pálcikalábú.