Fujjad, fujjad, kis aranyom!
Ugy-e forró? Forró nagyon;
Meg ne égesse szácskádat,
Mert abból oszt’ nagy baj támad.

Még félig van a csészében,
Azt előbb megeszszük szépen;
Akkor aztán játszunk, hajra!
Kiszaladunk az udvarra.

Ott a baromfi közt járva,
„Jó reggelt! Aláz’ szolgája!”
Eképen köszöntjük őket,
S megolvassuk a csirkéket.

Egy, kettő, három, négy, öt… hét,
Az egyik hiányzik ismét;
Míg ettünk, elveszett addig –
Ejnye no, hol a nyolczadik?
Nézz csak szét…