Osvát Erzsébet: Fecskefiókák

Fejem fölött
fecskefészek.
Mint erkélyről
ki-kinéznek
a fiókák,
anyjuk várva.
Vajon mit hoz vacsorára?

Mikor megjön,
van vígság fenn!
Tátva csőrét
négy eleven
pelyhes
fecskefióka –
mint négy tojás, egyforma.

Tollasodnak
napról napra.
Már mind szárnyát
bontogatja.
És egy reggel –
nagyot nézek!
Üres lett a fecskefészek.