Korcsolyáztam. Előbb fakorcsolyán,aztán igazin. Még csak tétovánmozogtam a befagyott Ipolyon,s féltem a forgóktól: sok helyt bizonyvékony volt a jég, süllyedt, recsegett,s visszahajolva szinte röpítet…
Tudom semmi, de semmi közötökhozzám, butuska tücskök a fű között,mégis jólesik azt képzelni, hogymikor így este, ablakot nyitok,nekem üzentek, sok hű kis barát,lelkendezve, hogy szép a világ.…