Sötétkék selymét
Az égi sátor
Kitárja – s csönd lesz
A végtelenség.
 

A messze élet
Itt zeng szívemben
S e zene békén
Az égre réved…
 

Ti régi esték,
Ti messzi vágyak:
Ma minden álom
És minden emlék.
 

Ma csillagokra
Néz már a vándor
Nyugodt, örök, bús,
Tenger rokonra…
 

Zenélj szelíden
Szent tavasz este
S mint a virágok,
Mély végtelenbe
Nyílj ki ma szívem!