Kis kalicka, nagy kalicka,
abban lakik Irka Rita,
ott ír, írogat levelet,
hogy én már hazamehetek.

Orra naív, füle naív,
engem Tintapacának hív,
ha a papírra leejti,
én vagyok az és más senki.

Nagy orrom van, kék szemem,
kék derekam, kék fejem,
csillag vagyok, duzzadok,
gondolok, amit akarok,

gyémánt vagyok, ökörszem,
bánat se vagyok, öröm sem,
de derült kék ég vagyok,
paca vagyok – én vagyok.

Irka Rita levelet ír,
hívogat, mint a gólyahír:
GyERe HazA
TInTA PaCA!