Hej, elefánt, elefánt!
A hasán egy lila pánt,
füle mellé
tűzött egy szép tulipánt.

Erdőben, a tó partján
táncmulatság készül ám!
Oda tart az elefánt,
ezért olyan elegáns.

Kilenc mókus sepreget,
tisztítják a táncteret,
a tó partját a kis nyuszik
virágokkal díszítik.

Maki majom cimbalmos,
dehogy lustálkodik most,
keze alatt peng a húr,
rikongat is: hujjujuj!

Meghajlik az elefánt,
felkéri a pelikánt,
fürgén meg is forgatja,
kiáltoznak: hopszassza!

Mókus és a nyulacskák
befejezték a munkát.
Nem bámulnak, nem ülnek:
ők is táncra perdülnek.

Medve, róka mókázva
a kopogóst cifrázza,
hőscincér a szöcskével,
farkas meg a kecskével.

Fáradt már az elefánt,
elszakadt a lila pánt,
s füle mellől
elcsenték a tulipánt.

Elfáradt a medve is,
morcos már a kedve is:
táncot járni hej, de rest,
ágyba bújna örömest!

Az állatok serege,
ifja, vénje, gyereke
hazafelé baktatnak –
erdő felett kél a nap.