Kormos István: Egy fazék méz

Mackó
mocorog
álmában,
mézet,
mesejót
mammogat a szájában.
Zümzüm
darazsak
ébresztik:
„Mackó,
süt a nap,
ne aluggyál kiskeddig!”


Fogja
fazekát
fülénél:
„Nincs jobb
mesejó,
édes-mézes ebédnél!”
Kisnyúl
kuncorál
előtte:
„Mackó,
adakozz
egy nyalintást belőle!”
Mackó
mocorog
morrogva,
mézes
mancsait
moncsolja.

Rigó
repdesget
előtte:
„Mackó,
adakozz
egy csipetnyit belőle!”
Mackó
mocorog
morrogva,
mézes
mancsait
moncsolja.
Sünöcske
sündörög
előtte:
„Mackó,
adakozz,
egy nyelésnyit belőle!”

Mackó
mocorog
morrogva,
mézes
mancsait
moncsolja.
Róka
rikonyál
előtte:
„Mackó,
adakozz
egy nyelintést belőle!”

Mackó
mocorog
morrogva,
mézes
mancsait
moncsolja.
Szamár
szepereg
előtte:
„Mackó,
adakozz
egy falásnyit belőle!”

Mackó
mocorog
morrogva,
mézes
mancsait
moncsolja.
Fogja
fazekát
fektében.
„Méz lesz,
mesejó,
édes méz az ebédem!”

Akkor
fa mögül
vadászok
lépnek
elibé,
hosszúcsövű puskások.
Mackónk
menekül
morrogva,
füles
fazekát
futás közben eldobja.