Gárdonyi Géza: Mikor a gyermek…
Mikor a gyermek gőgicsél,az Isten-tudja, mit beszél!Csak mosolyog és integet…Mit gondol? Mit mond? Mit nevet? S mint virággal az esti szél,az anyja vissza úgy beszél,oly lágyan és oly édesen…De őt sem…
Gárdonyi Géza versei
Gárdonyi Géza: Szeptember
Elnémult a rigó. Az esteli csöndbenaz őszi bogár szomorú pri-pri dala szól már.A távoli szőlőkben panaszolja szünetlen:Elmúlt, odavan a nyár, a meleg nyár!Igy változik búsra az én hegedűm is:fejemre a…
Gárdonyi Géza: Cica
A cica szép kis fehér állat,de boszant engem szűntelen.Én csupa illem vagyok nálad:ő rád ugrik, a szemtelen. Én a kezed se merem fogni,fülét ő kebledhez feni,s amire nem mernék gondolni:bajszát orcádh…
Gárdonyi Géza: Aludjál, aludjál
Aludjál, aludjál,Angyallal álmodjál!Elindult az angyalEgy fényes csillaggal,Egy fényes csillaggal,Egy csengő csengővel,Asztalra rakhatóSzép arany erdővel.Szép arany erdőbenKis ezüst házikó,Házikó köze…
Gárdonyi Géza: A Balaton
Csakhogy újra látlak, égnek ezüst tükre,égnek ezüst tükre, szép csöndes Balaton!Arcát a hold benned elmélázva nézi,s csillagos fátyolát átvonja Tihanyon. Leülök egy kőre s elmerengek hosszanaz éjjeli …
Gárdonyi Géza: Harangszó az éjben
Fehér kis kápolna erdő sűrűjében.Valami remete lakja réges-régen.Valami kis remete, kit senkise ismer.Azt se lehet tudni angyal-e vagy ember? Mikor az erdőre éj homálya száll,s a benne tévelygő aggódv…
Gárdonyi Géza: Falu reggel
Kukorít a kakas. Szürkül az ég alja.Hajnalra gingallóz a falu harangja. Fölébred a madár a harmatos lombon.Iszik a virágból, s a magasba röppen.Riog a kanász a tülökkel a dombon.A koca az ólban felfül…