Egyszer egy időben,
bakonyi erdőben
Gilice nem alszik,
Sírása elhallszik.
Oda megy a szúnyog
Haja, haja! – dunnyog,
A tücsök is fújja:
Haja, haja, hujja!
Gilice megunja,
A szemét behunyja,
Sírása nem hallszik,
Csendesen elalszik.
A gyerek is csendes,
Haja, haja, kedves!